A Tanszék bemutatása:

Az 1990-ben létrehozott Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet égisze alatt alakult 1999-ben a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék (továbbiakban KKBT) jogelődje a Környezeti Elemek Védelme Tanszék. Az alapítása óta eltelt 15 évben folyamatosan fejlődő egység a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon és az intézeten belül is meghatározó szereplővé nőtte ki magát. Jelenleg a tanszék, ill. a kutatócsoport keretein belül 2 fő egyetemi docens, 2 fő egyetemi adjunktus, 2 fő egyetemi tanársegéd, 1 fő tudományos munkatárs, 6 fő tanszéki mérnök, 1 fő technikus, 2 fő laboráns, 1 fő ügyvivő szakértő, 3 fő PhD hallgató és 2 fő demonstrátor dolgozik.

A KKBT kutatási profilja az elmúlt 5 évben a környezettudomány, azon belül elsősorban a környezeti mikrobiológia, a mikrobiális ökotoxikológia és a molekuláris biológia területeken komoly fejlődésnek indult, ami mind az iskolateremtésben, mind a hazai és nemzetközi publikációs tevékenységben, továbbá a forrásgenerálás terén jelentős eredményekben mutatkozott meg. A Tanszék új, saját forrásból felújított épületbe költözött, ahol két szinten 3, a jelen kor kutatási színvonalának megfelelő laboratóriumot és közel 20 ember számára kultúrált és az alkotó munkához megfelelő körülményeket hoztunk létre.A saját erőből megteremtett anyagi háttér tette lehetővé, hogy az elmúlt időszakban a Tanszék kizárólag pályázati és szolgáltatási tevékenységekre alapozva folyamatosan fejleszt és mind infrastrukturális, mind erőforrás szinten el tudja látni a környezetvédelem szakirány gondozásával és irányításával járó igen komoly oktatási, kutatási és iskolateremtő feladatokat, a környezetbiológiai, környezetvédelmi kutatási és fejlesztési munkákat, továbbá az ökotoxikológiai, fermentációs és molekuláris biológiai szolgáltatásokat.

Az intenzív kutatómunka a hazai és nemzetközi publikációk terén is meg hozta eredményét, 2008 és 2013 között a Tanszék munkatársai több mint 100 tudományos publikációt jegyeztek, melyeknek az összesített impakt faktora meghaladja a 70-et, továbbá beadásra került 2 db szabadalom és számos know-how is napvilágot látott.

A KKBT az eddig elnyert és az elbírálás alatt lévő különféle pályázatok keretei között az alábbi témakörökben folytat kutatói munkát.
• Szénhidrogén vegyületek aerob és anaerob biodegradációja.
• Mikotoxinok hatáselemzése és biodetoxifikációja.
• Hormonhatású anyagok (EDC-k) biodegradációja és biodetoxifikációja.
• In vitro biológiai módszerek (öko- és biotesztek) fejlesztése, gyakorlati alkalmazása.
• Molekuláris taxonómia.
• Extremofil mikroorganizmusok genetikai háttere.
• Szennyező anyagok lebontásában résztvevő mikroorganizmusok genetikai háttere.
• Nanotechnológia alkalmazása a környezetvédelemben.
• Hulladékgazdálkodás környezetvédelmi kérdései.
• A környezetvédelemi technológiák biológiai és kémiai biztonsági kérdései.
• Szennyvíztisztítás ökotoxikológiai hatáselemzése.
• Biofilmek és szennyvizek metagenom analízise.
• Környezetvédelmi mikológia.
• Mikroszkopikus gombák komposztálásban betöltött szerepe.

A Tanszék szakmai tevékenysége a projektben, célkitűzések:

Az Aspergillus gombák által termelt aflatoxinokok alegveszélyesebb mikotoxinok, melyek kis dózisokhoz kötött hatása a génkárosítás és a karcinogenitás. A klímaváltozás hatására Magyarország is olyan éghajlati körülmények elé néz, amelyek kedveznek a toxintermelő gombák megtelepedésének, így a toxinok bekerülhetnek az élelmiszerláncba, végső esetben az emberbe is. Tanszékünk munkatársai az elmúlt években elsőként publikálták az aflatoxin B1 (AFB1) termelő gombák magyarországi megjelenését és megnyilvánulását.

Dobolyi Cs., Sebők F., Varga J., Kocsubé S., Szigeti Gy., Baranyi N., Szécsi Á., Lustyik Gy., Micsinai A., Tóth B., Varga M., Kriszt B., Kukolya J. (2011): Aflatoxin-termelő Aspergillus flavus törzsek előfordulása hazai kukorica szemtermésben. Növényvédelem 47: 125-133.

Dobolyi Cs., Sebők F., Kukolya J., Varga J., Baranyi N., Tóth B., Szécsi Á., Baka E., Krifaton Cs., Szoboszlay S., Kriszt B. (2012): Aflatoxin termelő Aspergillusok hazai előfordulása kukorica szemtermésben, komplex elemzés. Mikológiai közlemények: Clusiana 51: 121-122.

Dobolyi C., Sebők F., Varga J., Kocsubé S., Szigeti G., Baranyi N., Szécsi Á., Tóth B., Varga M., Kriszt B., Szoboszlay S., Krifaton C., Kukolya J.(2013): Occurrence of aflatoxin producing Aspergillus flavus isolates in maize kernel in Hungary. Acta Alimentaria (közlésre elfogadva)

Az aflatoxint termelő Aspergillus flavus gombafaj magyarországi kukorica kultúrákban való széles elterjedtségére vonatkozó eredményünk, mely szerint a hazai törzsek 20%-a a határérték százszorosát, 14%-a pedig az ezerszeresét is meghaladó mennyiségű toxint képes termelni, indokolttá teszi egy átfogó, Magyarország termőterületeire kiterjedő, mikotoxin termelő penészgombák jelenlétét tisztázó, mikrobiológiai tenyésztésen és korszerű taxonómiai azonosításon alapuló vizsgálatsorozat elvégzése. Hatékony, a megelőzésen alapuló védelmi stratégia kidolgozása csak átfogó, egzakt, tudományos szintű felmérésre és szervezett monitoring rendszerre támaszkodhat.

Az aflatoxinok géntoxikus hatásukat az élelmiszerekben a szokásos csírátlanító kezelések után is megőrzik. 2012-ben több hazai származású tejszállítmány visszafordításra került az aflatoxin M1 (AFM1) tartalma miatt. Ezt a toxint afrikai és ázsiai országokban már anyatejben is kimutatták. Fentiek miatt célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy az anyatejben megjelenik-e az AFB1 bomlásterméke, az AFM1 és a SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetével közösen kialakítsunk egy anyatej bankot.

A klímaváltozás szélsőséges időjárási változásai új megközelítési módokat követelnek a hormonháztartást zavaró (EDC) vegyületek jelentette környezeti- és egészségügyi kihívásokra válaszoló szakemberek számára a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének hatásának vizsgálatában és kezelésében is.

Az EDC anyagok emberi egészségre gyakorolt hatásai az elmúlt évek kutatásai alapján globális környezetbiztonsági és népegészségügyi kérdéseket vetnek fel. Ezen anyagok igen kicsi, sokszor kimutatási határ alatti mennyiségben, az emberi egészségre jelentős hatással vannak. Mind biológiai hatásmérésen alapuló detektálásuk, mind a biodetoxifikáció lehetőségeinek feltárása és akár szenny-, és ivóvíztisztításban, akár kármentesítésben, esetlegesen takarmánymentesítésben történő felhasználása kiemelkedő kutatási és hasznosítási lehetőségeket biztosíthat.

A 2012. évhez hasonló kisvízi időszakok, majd a lökésszerűen jelentkező „stresszcsapadék” esetén a szennyvíztelepekről távozó EDC anyagok jóval nagyobb töménységben jelentkezhetnek a befogadókban. Ez természetvédelmi, környezetvédelmi és a táplálékláncon, valamint az ivóvízbázisok minőségi változásán keresztül, jelentős egészségügyi problémát vet fel. Ezen anyagok biológiai hatását megszüntető biodegradációja és ennek ökotoxikológiai alapú monitorozása a következő évtizedek egyik fontos feladata. A projekt keretében olyan mikrobákat és enzimeket keresünk, amelyek adalékként, bontási kapacitásuknak köszönhetően képesek természetes úton az említett hatásviselőkre nem káros anyagokká degradálni az EDC hatású anyagokat.

Az témavezető bemutatása

Dr. Kriszt Balázs PhD egyetemi docens; A SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója, a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék vezetője. Több mint 100 tudományos publikáció szerzője, társszerzője, összesített IF-a 65, több szabadalom és know-how tulajdonosa, résztulajdonosa. Kutatási területei: környezettudomány, környezetvédelem, azon belül környezeti mikrobiológia, mikrobiális ökotoxikológia, , mikrobiális ökológia és molekuláris taxonómia. Több kiemelt egyetemi, ill. intézeti/tanszéki pályázatban projektvezető, témavezető. A SZIE Környezettudományi Doktori Iskola törzstagja, a Környezetvédelmi, környezetbiztonsági és környezetegészségügyi program vezetője, több post- és predoktor témavezetője.

Projektrésztvevők bemutatása

Dr. Szoboszlay Sándor PhD, egyetemi docens

Mintegy másfélszáz tudományos publikáció szerzője, társszerzője, műveinek összesített impakt faktora 56, 10 szabadalom és több know résztulajdonosa. Kutatási területe környezettudomány, azon belül környezeti mikrobiológia, környezetbiztonság, biológiai biztonság. Kutatásai középpontjában a környezetszennyezést okozó széhidrogén vegyületek, növényvédőszer hatóanyagok patogén mikrobáktól mentes oltóanyag-felhasználással kivitelezhető és toxikus közti termékek nélküli biodegradációja áll. Folyamtos kutatást végez a különböző környezettechnikák alkalmazása (komposztálás, talaj-. talajvíztisztítás) során felszaporodó opportunista patogén baktériumok monitoringjának és környezetbiztonsági kockázatának meghatározása területén. Tagja a SZIE Környezettudományi és a NKE Katonai Műszaki Doktori Iskoláinak, több pre- és postdoktor témavezetője.

Dr. Szabó István PhD, egyetemi adjunktus

Kutatási területe a környezettudomány, környezetvédelem, azon belül környezeti mikrobiológiai módszerek fejlesztése, molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a gyakorlatban, mikrobiális diverzitás nyomon követése. Közel tíz éve ezen területekhez kapcsolódó egyetemi diszciplinák oktatója és tárgyfelelőse. Doktori munkájában – sok más mellett - elsőként írta le az Olivibacter oleidegradans baktériumfajt. Szénhidrogénekkel szennyezett területek biológiai és geokémiai monitoringját folytatja számos hazai kárhely esetében. A tanszéken folyó szolgáltatási feladatok egy részének szakmai-tudmányos koordinátora. 2004 óta egyetemi pályázati projektek kidolgozója és résztvevője. A Bioklima pályázat anyatej bankjával kapcsolatos vizsgálatok ötletgazdája és az ezzel kapcsolatos vizsgálatok tanszéki koordinátora.

Dr. Krifaton Csilla PhD, egyetemi adjunktus, tanszéki mérnök

A kutatói pályán mindössze 5 év alatt számos publikáció szerzője és társszerzője, tudományos közleményeinek összesített impakt faktora 16, egy szabadalmi bejegyzés és know how fűződik a nevéhez. Kutatási területe környezettudomány, környezetvédelem, azon belül mikrobiális és molekuláris ökotoxikológiai módszerek fejlesztése és alkalmazása a gyakorlatban. Folyamatos kutatást végez mikotoxinok és gyógyszermaradványok kimutatását, hatáselemzését és biodegradációját illetően. Oktatási tevékenysége a környezetipari biotechnológiákra és ökotoxikológiai monitoringra terjed ki, amelyben a hagyományok módszerek mellett új, innovatív technikák is helyet kapnak. Elismerésben részesült fiatal témavezetőként, mivel hallgatói az Országos Tudományos Konferenciákon kiemelkedő teljesítményt érnek el.

Dr. Dobolyi Csaba, ny. tudományos főmunkatárs

Mikrobiológus, ny. tudományos főmunkatárs. Kutatási területe a talajmikrobiológia, a talaj gombaközösségeinek összetételével és az anyagtranszformációban betöltött szerepével foglalkozik. Rész vesz a toxinogén penészgombák előfordulására irányuló környezet- és élelmiszerbiztonsági monitorozásban, valamint a szerves mikroszennyezők gombás biodegradációjának kutatásában is.

Hartman Mátyás, egyetemi tanársegéd

A SZIE MKK KTI Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék munkatársa, hulladékgazdálkodási technológus szak operatív szakvezető helyettese. Okleveles agrármérnök, növényvédős, mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök. 19 szakmai és ismeretterjesztő könyv, könyvfejezet, jegyzet szerzője és társszerzője mezőgazdaság, agrár-környezetgazdálkodás és hulladékgazdálkodás területén. Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási tervek mellett részt vesz települési klíma stratégiák, önkormányzati önellátási, klímaváltozáshoz alkalmazkodó tervek készítésében. Szorosan együttműködik számos hazai civil szervezettel, így többek között az Energia Klubbal, 2003-2007 között az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja, az Ökotárs Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Háhn Judit, tanszéki mérnök

A Szent István Egyetem Regionális Egyetemi Tudásközpontjának munkatársa. Kutatási területe környezettudomány, környezetvédelem, azon belül hormonháztartást zavaró vegyületek (egyes poliaromás szénhidrogének, növényvédőszer hatóanyagok) bakteriális degradációjának, valamint a biodegradációs bomlási maradékanyagok biológiai hatásának vizsgálata, melyek célja olyan baktériumtörzsek és konzorciumok kiválasztása, melyek segítségével a jövőben lehetőség nyílhat ezen szennyezőanyagok biodetoxifikációjára. További kutatási területe a mikrobák immobilizálása, biodegradációs vizsgálatok tervezése és kivitelezése immobilizált sejtekkel.

Sebők Flóra, tanszéki mérnök

okl. környezetmérnök, tanszéki mérnök. Kutatási területe környezettudomány, környezetvédelem azon belül a fonalas gombák hagyományos és molekuláris módszerekkel való kimutatása a környezet elemeiből. Az utóbbi években részt vesz a toxinogén penészgombák előfordulására irányuló környezetbiztonsági monitorozásban.

Farkas Milán PhD hallgató

Kutatási területe környezettudomány, környezetvédelem, azon belül molekuláris taxonómia, aromás szénhidrogénekkel szennyezett területek mikrobiológiai monitoringja és biodegradiációs módszerek fejlesztése. Jelenleg a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója.