Az Intézet bemutatása

A konzorciumban a Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar 2 tanszéke: Környezetvédelmi- és Környezetbiztonsági Tanszék, valamint a Halgazdálkodási Tanszék vesz részt. A két szervezeti egységben 40 oktató-kutató munkatárs dolgozik, 9 PhD hallgatójuk van, tudományos teljesítményük évente 10 szakcikk, 10 impakt faktor. Intenzív K+F aktivitást fejtenek ki, általában 20 különböző pályázatban és direkt ipari megrendelésű szolgáltatásban vesznek részt. Forprofit partnereik száma meghaladja a 20 céget, önálló spin-off vállalkozással, szabadalmi bejelentéssel és mikróba törzsgyűjteménnyel rendelkeznek
A Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Halgazdálkodási Tanszéke 2000 szeptemberében alakult meg. A tanszék oktatási tevékenysége széleskörű: graduális, posztgraduális, felnőtt és idegennyelvű képzést egyaránt folytat, képzési tevékenysége a hagyományos mezőgazdasági oktatás mellett az új tudomány területeken is jelentős szerepet játszik (pl. Biotechnológus MSc., Ökotoxikológus MSc. képzés)
A tanszék kutató munkája, amely részben gyakorlati, részben alapkutatás jellegű, mára már elég széleskörűvé vált. A fő irányt a halszaporodásbiológiai és molekuláris biológiai kutatások teszik ki. Ezek közül is kiemelendők a halak mesterséges szaporítására; indukált szaporításához használt szintetikus hormonok tesztelésére; halakon végezhető genom-manipulációs technikákra irányuló munkálatok, valamint az öko- és víztoxikológiai és immungenetikai kutatási munkák.

Az intézet szakmai tevékenysége a projektben:

A halak az egyetlen olyan gerinces csoport amely a teljes életciklusát a vízben tölti, így kiemelkedő szerepet tölt be a vizes környezetben történő változások indikátoraként.
A SZIE Halgazdálkodási Tanszéke az éghajlatváltozás hőmérsékleti hatását szimulálva, a tartási hőmérsékletet generációról-generációra folyamatosan emelve vizsgálja a zebradániók szervezetében, illetve egyéni és szociális viselkedésében bekövetkező változásokat. A kísérletekben a klasszikus szaporodásbiológiai paraméterek mellett, amilyen az ivarérés, az utódszám, az ivararány, vagy a petesejt és spermaminőségi vizsgálatok, a halak szervezetében molekuláris szinten bekövetkező változásokat is figyelik, majd vonnak le következtetéseket a hőmérsékletemelkedés függvényében.

Kutatási terv:

A zebradánió (Daniorerio) napjaink egyik legjobban tanulmányozott állatfaja, számos tudományterületen használják kutatási modellként. A Földön előforduló halak többségéhez hasonlóan a csontoshalak közé tartozik, így a rajta megfigyelt változások általános érvényűnek tekinthetőek a csoportba tartozó halfajokra és bizonyos esetekben más gerincesekre, akár az emberre is. A kísérletekben különböző hőmérsékleten tartott zebradánió csoportok szaporodásbiológiai paramétereit kívánjuk vizsgálni.
Tanulmányozzuk a halak petefészek- illetve heretömegében bekövetkező változásokat (GSI%), a különböző fejlődési stádiumú ivarsejtek egymáshoz viszonyított arányát, az ivari folyamatokkal kapcsolatos gén/ek kifejeződését, a hőmérséklet emelkedés hatására bekövetkező szövettani elváltozásokat. Meg kívánjuk határozni a hímivarú halak esetében a spermiumok motilitásában bekövetkező változásokat, valamint az érett ivarsejtek termékenyülésének sikerességét, illetve a lerakott ikrákból kikelő utódok ivarának meghatározása után az ivararány esetleges eltolódását is.
Az állatok viselkedését számos, többek között környezeti tényezők is befolyásolják. Az alapvető viselkedésmintázatokban bekövetkező legapróbb változás is (pl: udvarlási szokások megváltozása, félelemérzet hiánya) az egyed illetve a faj pusztulásához vezethet közvetve illetve közvetlenül is. a munkánk során meg szeretnénk határozni néhány olyan viselkedési motívumot, amely biztosan megváltozik a hőmérséklet függvényében és alapvetően befolyásolja egy adott halfaj populációinak nagyságát.
Az éghajlatváltozás hőmérsékleti hatását szimulálva az alábbi vizsgálatokat kívánjuk elvégezni zebradánió modellen: Vizsgálni kívánjuk a halak szociális kapcsolatának változását a hőmérséklet függvényében fiatal lárvákon és adult egyedeken egyaránt. Fel szeretnénk térképezni a zebradánió lárvák mozgásintenzitásában, függeszkedési képességében illetve területhasználatában bekövetkező változásokat.

Az témavezető bemutatása

Dr. Urbányi Béla PhD tanszékvezető, egyetemi tanár;
Fő kutatási területe a halivarsejtek biológiája és a halsperma mélyhűtése; genetikai és molekuláris biológiai vizsgálatok különböző gazdasági, védett és veszélyeztetett halállományokon, valamint ökotoxikológiai analízisek zebradánió-modellállaton, a SZIE projektvezetője.

Projektrésztvevők bemutatása

Bernáth Gergely doktorandusz

Fő kutatási területe a halivarsejtek biológiája és a halsperma mélyhűtése.

Buza Eszter tanszéki mérnök

Fő kutatási területe a védett halfajok állományainak genetikai vizsgálata, halszaporodásbiológia.

Dr Csenki-Bakos Zsolt Imre PhD, tudományos segédmunkatárs

Kutatási területe: petesejt– átültetés és mikromanipulációs eljárások fejlesztése zebradánión; ökotoxikológiai és molekuláris toxikológiai vizsgálatok végzése és fejlesztése; genommanipulációs eljárások végzése halakon, a halak EKG mérésére alkalmas rendszerek fejlesztése farmakológiai vizsgálatokhoz, szaporodásbiológiai vizsgálatok zebradánión, etológia. Tanszéki részről a BioKlíma projekt szakmai felelőse.

Csenki-Bakos Katalin tanszéki mérnök, predoktor

Fő kutatási területe: molekuláris biológiai vizsgálatok, biomarker (transzgenikus) halvonalak tervezése és létrehozása, toxikológiai vizsgálatok.

Csepeli Andrea tanszéki mérnök

Fő feladata a tanszéki zebradániós labor napi szintű működtetése illetve a laborban történő vizsgálatok előkészítése.

Farkasné Borbély Andrea

Fő feladata: a tanszék általános pénzügyi és pályázatainak pénzügyi kezeléséből eredő munkák, projektkoordinációk és programszervezés.

Dr. Hegyi Árpád PhD, tudományos főmunkatárs

Fő kutatási területe a halélettani vizsgálatok és az Effektív Mikroorganizmusok alkalmazási lehetőségeinek felkutatása a haltenyésztésben.

Dr. Horváth Ákos PhD, tudományos főmunkatárs

Fő kutatási területe a halivarsejtek biológiája és a halsperma mélyhűtése, illetve védett és veszélyeztetett halállományok megőrzése.

Kása Eszter, doktorandusz

Fő kutatási területe a halivarsejtek biológiája és a halsperma mélyhűtése.

Kovács Róbert tanszéki mérnök, predoktor

Fő kutatási területe: toxikológiai vizsgálatok tervezése és kivitelezése hal modellen, etológiai vizsgálatok, a halak EKG mérésére alkalmas rendszerek fejlesztése farmakológiai vizsgálatokhoz.

Kurnászné Mészáros Erika tanszéki mérnök

Fő kutatási területe az Effektív Mikroorganizmusok alkalmazási lehetőségeinek felkutatása a haltenyésztésben, hisztológiai vizsgálatok alkalmazása.

Dr. Lefler Kinga Katalin PhD, tanszéki mérnök

Kutatási tevékenysége a folyóvízi halfajok gametogenezisének vizsgálta. Témaköréhez szarosan illeszkedik a szövettani metszetek készítése és elemzése is.

Dr. Müllerné Trenovszki Magdolna PhD, tanszéki mérnök

Fő kutatási területe: szaporodásbiológia, a környezeti tényezők és a takarmányok szerepe a halak húsminőségére.

Reining Márta tanszéki mérnök

Fő kutatási területe: molekuláris biológiai vizsgálatok, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása és kidolgozása.

Staszny Ádám tanszéki mérnök, predoktor

Fő kutatási területe: természetesvizi halgazdálkodás, morfometriai vizsgálatok alkalmazhatósága a toxikológiában, bioinformatika.