Az Intézet és a Halkórtan és Parazitológia témacsoport bemutatása

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének tudományos feladata a háziállatok és halak baktériumos, vírusos és parazitás betegségeinek tanulmányozása, ezzel kapcsolatos molekuláris biológiai kutatások végzése. A kutatások zöme alapkutatás, melynek során egyre inkább előtérbe kerülnek a molekuláris genetikai módszerek. Az intézet feladatát képezi ezen kívül a tudományos eredmények továbbadása (részvétel a graduális és posztgraduális szakemberképzésben és továbbképzésben, konferenciák rendezésében, nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében valamint a tudományterület népszerűsítése és az eredmények gyakorlati bevezetésének elősegítése). http://www.vmri.hu/
A halkórtani kutatások elsősorban a parazitózisokra (protozoonok, nyálkaspórások és fonálférgek okozta megbetegedésekre), gazda-parazita viszonyra s ezzel kapcsolatos környezeti hatásokra irányulnak, azonban az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott a hal-vírusok kutatása, ill. beindult a hal-bakteriológiai kutatás is. A Halkórtan és parazitológia csoport Magyarországon a halas K+F szervezetekkel és vállalkozásokkal, valamint több kontinensen, számos országban rendelkezik szakmai kapcsolatokkal.
Az intézetben a halkórtani kutatásnak jelentős hagyományai vannak, s a halkórtani témacsoport a tudományos közlemények, és a kapott hivatkozások tekintetében az egyik legeredményesebb csoportnak számít. A halkórtani kutatás 1961-től keltezett megindulása óta a csoport tagjai feltárták a magyarországi halakban élő élősködőket, s azokat parazitacsoportokként közölték. Magyarországról és számos más országból (Kanada, Japán, Ausztrália, Brazilia, Irán, Dél-Afrika. Egyiptom, Szíria) új halélősködő fajokat írtak le; tisztázták azok fejlődési ciklusát; feltárták a hazánkban meghonosított növényevő halak betegségeit; új gyógykezelési eljárásokat dolgoztak ki a kopoltyúférgesség, galandférgesség, coccidiózis és a nyálkaspórás betegségek kórokozói ellen; elsők között alkalmaztak molekuláris biológiai módszereket az élősködők azonosítására; parazita mentes hal- és oligochaeta állományok létrehozásával kísérletes módszerekkel tanulmányozták a nyálkaspórás kórokozók fejlődését.
Széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Sokéves és zökkenő mentes kapcsolatot építettek ki az Országos Állategészségügyi Intézet (NÉBIH Hal és Méhkórtani Laboratóriuma) munkatársaival, s néhány jelentős betegség, mint az úszóhólyag-gyulladás és hoferellosis kórokának feltárásával nemzetközi hírnévre tettek szert. A kooperáció eredményeként magyar nyelvű halkórtani könyvet írtak.
Nemzetközi kooperációjukat illetően kiemelhető a Cseh, Lengyel és Orosz Tudományos Akadémiák hasonló profilú intézeteivel létesített kooperációk; kanadai kutatókkal végzett közös faunamunkáik; USA kutatókkal folytatott gyógyszerkísérleteik, stb. A fejlődő világ szakember-képzésében jelentős szerepet vállaltak, s iráni, egyiptomi és szíriai szakemberek PhD képzésében jeleskedtek. Máig tartó kooperációkkal rendelkeznek malajziai, indiai és portugál szakemberekkel, és szaktanácsaikat szívesen veszik figyelembe a gyorsan fejlődő kínai halászati kutatás halegészségügyi szakemberei.
http://www.vmri.hu/szekely_csoport/index.html

Az intézet szakmai tevékenysége a projektben:

Projekt tartalmi összefoglalója

A klímaváltozás következményeként jelentkező csapadékszegény, vagy egyenetlen eloszlású csapadékot hozó évek előrevetítik a mezőgazdasági termelésben egyes ágazatok visszaszorulását, és ezzel egyidőben más ágazatok felfuttatásának szükségességét. Ilyen ágazat lehet az édesvízi akvakultúra is, mely egyes halfajok extenzív vagy intenzív termelésével képes lehet kiváltani a más mezőgazdasági termelési ágazatokban bekövetkező termelés visszaesést. Ehhez természetesen a csapadékban gazdag időszakokban fel kell fogni, és be kell tárolni az extenzív termeléshez szükséges vizet, vagy intenzív, víztakarékos, recirkulációs rendszereket kell kialakítani. Az akvakultúrákban intenzív tenyésztésbe vont halfajoknál azonban számolni kell új betegségek megjelenésével, melyre jó példa a néhány évtizede tenyésztésbe vont, elsősorban tengeri hálóketrecekben tenyésztett halfajok (lazac, tengeri sügér, tengeri dévér, rombuszhal) esetében megjelenő új betegségek (vírusos és baktériumos betegségek, paraziták) sora. Erre a hazai akvakultúrák esetében is fell kell készülni. Tógazdaságaink esetében nagy veszélyt jelent a magas vízhőmérsékleten betegséget okozó koi herpeszvírus (KHV vagy CyHV3) térhódítása, mely Európa nagy részén már károsít, ill. hazánkban is kimutatásra került.

Természetes vizeinket illetően klímaváltozás következményeként a magyar halfaunában lényeges változások törtétek az elmúlt években, s ezek folyamatosan zajlanak. A folyamatot érzékeltetve megemlítjük, hogy a korábban brakkvízi halfajoknak tartott gébfélék meghódították a Duna-medence folyóit és tavait. Az ezüstkárász általánosan elterjedtté vált, s ma már az ország Dunántúli Régióiban is közönségessé vált az amuri géb. A halfauna jól észlelhető változásaival párhuzamosan az alacsonyabb rendű állati szervezetek vonatkozásában is jelentős változások álltak be. Csak példaként említjük az amuri kagyló, a corbicula kagyló és a quagga kagyló térhódítását, melyek jelentősen átformálták a Balaton faunáját. A hal- és kagyló-faunában végbement változások jelentős hatást gyakorolnak a vízi szervezeteket károsító paraziták, baktériumok és vírusok kórhatását illetően, s máris számos új kórokozót regisztráltunk, s olyan új halbetegségek megjelenését észleltük, melyeket egyértelműen elsődlegesen a klímaváltozással hozunk kapcsolatba, másodsorban pedig a faunában bekövetkezett változások következményeinek tartunk.

A projekt elsődleges célja a klímaváltozások miatt megnövekedett halkárosodások kórtani okainak vizsgálata. A projekt másodlagos célja annak demonstrálása, hogy a klímaváltozások miatt a makrofaunában létrejövő változások miképpen mutatkoznak meg a halakat károsító parazitaszervezetek, baktériumok és vírusok kórhatásában.
Ezeknek a hatásoknak a mérésére azok a már elvégzett kutatások szolgálnak, amelyeket a balatoni halak parazitás fertőzöttségének felmérésére az intézményünk Halkórtan és Parazitológia Témacsoportja végzett.
A célkitűzések az eddigi eredményekből adódnak, hiszen a halak parazita-faunájában, a haltáplálékul szolgáló alsóbb rendű állatok fertőzöttségében mért változások előre jelezték az e téren való kutatások szükségességét. Az új halfajok megjelenése a vizsgált biotópokon mindenképen a környezeti tényezők változásában volt keresendő, s erre a klímaváltozás hatása mutatkozik a legvalószínűbb oknak.
Amikor a Balatonban olyan nagyszámú jövevény fajjal kell számolnunk, mint a törpeharcsa, naphal, razbóra, ezüst kárász, amuri géb, folyami géb, vagy a közelmúltban megjelent kagyló fajok, akkor annak következményei feltétlenül vizsgálatra szorulnak. Hasonló módon már előzetes tanulmányaink alapján is bizonyítottnak látszik, hogy a Duna magyarországi szakaszán megjelent gébek jelentősen átformálták a halfaunát, és ennek az átalakulásnak a halegészségügyi hatása sem hanyagolható el.
Viszonylag gyökértelennek tűnnek, azok a tervezetek, melyekben a halak vírusos és baktériumos betegségeit kívánjuk tanulmányozni. Ezekre azonban jó alapot szolgáltat az a tény, hogy intézetünk a hazai állati virológiai és bakteriológiai kutatás nemzetközileg is elismert kutatóhelye. Ezeken a területeken témacsoportunk Intézeten belüli kooperációban végez majd kutatásokat.

Feladatok, célkitűzések

Alap-feladatunknak tartjuk a klímaváltozás okozta patológiás elváltozások és elhullások nyomon követését legfontosabb hazai vizeinkben parazitológiai, virológiai és bakteriológiai vizsgálatokat folytatva.
A parazitológiai vizsgálataink során nyomon kívánjuk követni a behurcolt és betelepedett halfajok, kagylófajok és csigafajok parazitózisainak alakulását és azok hatását az őshonos halállományra. Ezen a területen már értékes megfigyelésekkel rendelkezünk.
Vizsgáljuk, és összevetjük az őshonos és betelepült fajok parazitás fertőzöttségét.
Vizsgáljuk a Balatonban megjelent kagylófajok elterjedtségét, és métely-cerkáriákkal való fertőzöttségét. Különös tekintettel leszünk az amuri kagyló, a corbicula kagyló és az újonnan betelepült vándorkagyló-faj (Dreissena bugensis) fertőzöttségére, és az általuk terjesztett élősködők halakban való megjelenésére.
A vízi madarakban élő mételyfajok, csigákból kirajzó cerkáriái által humán fertőzöttséget okozó cerkáriás dermatitisz előfordulására gyűjtünk adatokat, mivel ennek a kórképnek a felismerése hazánkban még problémát okoz.
A halainkon gyakori fertőzöttségeket okozó nyálkaspórás paraziták alternatív gazdái a kevéssertéjű férgek. Vizsgálni tervezzük az ez utóbbiakban előforduló nyálkaspórás parazita-stádiumokat, különös tekintettel a melegkedvelő, és a klímaváltozással feltehetően állományában gyarapodó, Branciura sowerbyi kevéssertéjű féreg fajban.
Vizsgálatunk kiemelt fontosságú hala az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio). Ez a kétségtelenül ázsiai eredetű, invazív halfaj jelenleg csak mint a ponty táplálék konkurense képez gazdasági károkat, azonban újabban dolgozatok nagy száma számol be arról, hogy a Jangce vízrendszerében rendkívüli patogenitású nyálkaspórás élősködők (Myxobolus turpisrotundus, Thelohanellus honghuensis etc) sújtják az állományát. Mivel az azonos fajhoz tartozó alfaj, az aranyhal (Carassius auratus auratus) rendszeres importtal kerül Magyarországra a fertőzött régióból, esély van az élősködők behurcolására, hasonló módon, mint az a ponty esetében már megvalósult (Thelohanellus nikolskii, T. hovorkai, Khawia sinensis, Atractolytocestus huronensis). Az élősködők egyik képviselőjét már megtaláltuk egy díszhal tenyészetben, de szerencsére ez ideig elterjedésére nincsenek újabb adataink.
Az amuri géb kelet magyarországi néhány éves megjelenése óta nyugat felé terjeszkedik. A Zala torkolatból már nagyobb számú egyedét gyűjtöttük be. A mintáinkon igen változatos parazitafaunát regisztráltunk. Kérdés, hogy ez az invazív faj milyen új élősködőkkel gazdagítja a balatoni halak parazitafaunáját.
A folyami géb már a Balaton egyik leggyakoribb halának számít. Mint süllőtáplálék, nem is tekinthető károsnak. Vizsgálandó azonban, hogy miként és milyen hatásra alakulhatott ki az állomány szelektív ligulózisa.
Dunai halak tekintetében a márna és a kecsege állomány buzogányfejű férgekkel való fertőzöttségére koncentrálunk, és tanulmányozzuk azt a kérdést, hogy ezt miként befolyásolja a parazitának a jövevény gébekben felhalmozódott lárva-állománya.
Tógazdaságokban a felmelegedés hatására megjelenő új élősködőkre fordítunk figyelmet, összekötve ezeket a vizsgálatokat a vírus és baktérium izolálásokkal.
A virológiai kutatások a hazai halkórtani kutatásokban a parazitológiai kutatásokhoz képest kevesebb előzménnyel rendelkeznek, ennek ellenére a dunai márnák és a balatoni harcsák esetében már sikeres cirkovírus-izolálásról számolhatunk be. Ezeket a vizsgálatokat kívánjuk kiterjeszteni, elsősorban az ismeretlen kóroktanú halelhullásoknál kíséreljük meg a vírus-etiológia feltárását az Intézeten belüli és egyéb állatorvos-tudományi kutatóhelyek szakembereivel együttműködésben.
A Magyarország vizeiben élő törpeharcsa állományokban igen gyakran moribund egyedek fordulnak elő, melyek feltehetően, a halfajt sújtó vírus-fertőzést jelezik. A törpeharcsa a Balatonban is egyre nagyobb állománnyal rendelkezik, tömeges elhullását még nem tapasztaltuk. Vizsgáljuk a halfaj vírus-fertőzöttségeit, és annak lehetőségét, hogy létrejöhet-e a Balatonban egy vírus eredetű szelektív törpeharcsa-pusztulás.
A kórtani vizsgálatok bakteriológiai háttér nélkül nem lehetnek eredményesek. A parazitológiai vizsgálatokat kiegészítjük a halak fekélyes bőrgyulladását okozó Aeromonas bektériumok vizsgálatával.

A témavezető bemutatása

Dr. Székely Csaba, agrármérnök, PhD, habil., c. egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, 27 éve dolgozik a témacsoportban, és 7 éve vezeti azt. A projektben elsősorban hal-parazitológiai kutatási és szervezési feladatokat lát el. Az MTMT-ben nyilvántartott, teljes tudományos közleményeinek száma 109 (összesen: 320). Kumulatív IF értéke: 93,729 független idézeteinek száma: 1306 (összesen: 1741). A Pannon Egyetem, Állat és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskolának törzstagja, valamint oktatója a SZIE Állatorvos-tudományi DI-nak. A Magyar Parazitológusok Társaságának főtitkára 2009 óta. Számos hazai és külföldi pályázat (OTKA, FM, MEH, NKTH, EU 5th Framework, TÉT) vezetője, vagy részvevője. Magyarországon és a Világ számos országában van szakmai kapcsolata.

Projektrésztvevők bemutatása

Dr. Cech Gábor, biológus, PhD

A témacsoport molekuláris biológus szakembere Cech Gábor, PhD, tudományos munkatárs. A molekuláris technika mellett az oligochaeta (halparazita köztigazda) szervezetek kiváló ismerője. 2014 áprilisától indul önálló PD OTKA-témája. Az MTMT-ben nyilvántartott, teljes tudományos közleményeinek száma 23 (összesen: 55). Független idézeteinek száma 78 (összes: 110). Kumulatív IF-értéke: 27,19

Dr. Farkas Szilvia, állatorvos, PhD

Az MTA ATK ÁOTI Új kórokozók felderítése témacsoportja részéről a pályázat résztvevője Farkas Szilvia, PhD, tudományos főmunkatárs, aki 2000 óta dolgozik az intézetben. Kutatási területei a molekuláris virológia, az alacsonyabb rendű gerincesek vírusai, hüllő és madár reovírusok. Az MTMT nyilvántartása alapján közleményeinek kumulatív IF értéke: 37,1, független idézeteinek száma: 95 (összesen: 129).

Dr. Molnár Kálmán, állatorvos, DS

Az állatorvos-tudomány doktora, a Halkórtan és parazitológia témacsoport alapítója, nyugdíjas, azonban teljes idejű kutatómunkát végez. Saját közleményeinek száma több mint 400, melyekre mintegy 3000 hivatkozást kapott. Munkáira 2012 évben ez ideig 155 hivatkozást számlál. Több tudományos nemzetközi folyóiratnak a szerkesztőbizottsági tagja. Főbb kutatási főbb területei közé tartoznak a halkokcidiumok, halélősködő nyálkaspórások, monogeneák, de munkái jelentek meg a halélősködő galandférgek, fonálférgek, mételyek és copepoda rákparaziták vonatkozásában is. Több évet töltött külföldön (Kanada, USA, Ausztrália, Irán, Szíria, Kína) mint vendégprofesszor.

Dr. Sellyei Boglárka, biológus, PhD

Az MTA ATK ÁOTI Új kórokozók felderítése témacsoportja részéről a pályázat résztvevője Sellyei Boglárka, PhD, tudományos munkatárs. Kutatási területe a tradicionális és molekuláris bakteriológia, bakteriális virulencia faktorok azonosítása főként a madarakat és emlősöket megbetegítő Gram negatív baktériumok esetében. A projekt keretén belül, feladata a halak bakteriális megbetegedésének tanulmányozása. Az MTMT-ben nyilvántartott, teljes tudományos közleményeinek száma 13. Független idézeteinek száma 32 (összes: 52). Kumulatív IF-értéke: 16,3.

Borzák Réka, biológus

Tudományos segédmunkatárs, okleveles molekuláris biológus. Feladata a gyűjtött hal- és közti-gazda minták feldolgozása, a detektált parazita- és vírus minták vizsgálata, szakszerű tárolása és nyilvántartása. Törekvés a PhD fokozat megszerzésére a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskolájában.

Hafiz Borkhanuddin., zoológus, PhD hallgató

A zoológus végzettségű maláj Phd hallgató elsősorban a balatoni halak és köztigazdák nyálkaspórás parazita-fejlődési formákkal kapcsolatos vizsgálatokba kapcsolódik be, valamint malajziai halak nyálkaspórás-fertőzöttségeit vizsgálja. Jelenleg a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskolában harmadéves hallgató, és Székely Csaba irányításával végzi kutatómunkáját az MTA ATK ÁOTI-ban. PhD dolgozatának házi védése 2013 második félévében, rendes védése 2014 első felében várható.

Varga Ádám, MSc, agrármérnök

Feladata a témacsoport szakmai munkájában való aktív részvétel. A laboratóriumban lévő gépek biztonságos üzemeltetése. A laborban lévő vegyszerek pontos nyilvántartása, beszerzésének intézése, felhasználása, biztonságos tárolása és kimutatás készítése a csoport vezetője számára. A halas rendszerek karbantartása, kísérleti halak nevelése, köztigazda tenyészetek hosszú távú fenntartása, terepmunka-a mintagyűjtéseken való részvétel.

Balogh Erzsébet

Az MTA ATK ÁOTI pénzügyi ügyintézője. Feladata a beérkező számlák ellenőrzése, kontírozása, számítógépes könyvelése, negyedévente a költségfelosztás elkészítése, a gazdasági vezető felé a kért adatszolgáltatás elkészítése, a beszámoló elkészítésében való közreműködés, a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos teendők elvégzése, a belföldi kiküldetésekkel kapcsolatos teendők elvégzése.

Veresné Domokos Emőke

Az MTA ATK ÁOTI pályázati ügyintézője. Végzettsége szerint okl. kertészmérnök és növényvédelmi szakmérnök. Korábban a Budapesti Corvinus Egyetemen tanszéki mérnökként pályázatok beszámolójában vett részt.